Az élő szervezetek a természet törvényei szerint folytatják létezésüket. Többek közt a fizika, kémia szabályai alapján működik minden élő szervezet, így az emberi test is. A különböző élőlények a táplálkozási hálón keresztül állnak egymással koherens kapcsolatban, s így egy önszabályozó ökológiai rendszert alkotnak. Az emberi test működését alsóbbrendű organizmusok teszik lehetővé, ők állítják elő a táplálékát és minden más életfeltételeit. Ezek a folyamatok egy komplex, finoman szabályozott rendszerben működnek.

Az ember életmódjával megszegi ezeket a törvényeket, ezért egyrészről szervezetén belül jelennek meg betegségek, másrészről renitens életmódjával a saját éltető környezetét teszi tönkre.

Tekintve, hogy beteg ember, beteg társadalom nem élhet boldogan, nem érheti el sem a saját célját, sem az emberi minőségéből fakadó kötelezettségeinek, küldetésének nem tud eleget tenni. Képességei nem tudnak kifejeződni, és sikertelen lesz. Túlélése érdekében pedig erkölcstelen, etikátlan tettekre kényszerül. Egymást és a Föld erőforrásait zsákmányolja ki. Viszályokba keveredik, ellenségeskedik és háborúzik egymással.

Egy olyan társadalomban, ahol nem lehet számítani az egyén belső erkölcsi, etikai értékrendjére, ott csak karhatalommal lehet a rend látszatát időlegesen fenntartani. Világos, hogy ilyen körülmények közt az Emberi Jogok sem tudnak érvényre jutni.

A természeti környezetével nem törődő, betegségekre hajlamos ember elkülönülté válik. Nem lehet az egészséges család, az egészséges nemzet, és az egészséges emberiség része.

Alapvető törvényszegései miatt a Természet szemszögéből az emberi faj, de különösen a jóléti társadalom egy közönséges bűnözőnek, parazitának tekinthető, s az emberiség emberi nemessége nem érvényesülhet.

Az emberiségnek (különösen a bajt okozó modern civilizációnak) helyre kell állítania a természettel való kölcsönös előnyökön alapuló viszonyát. Egységbe kell kerülnünk önmagunkkal és a bolygóval, és ezen alapulva kell a tovább fejlődésünkről gondoskodnunk.

A kormányok jogrendszerének a természet törvényein kell alapulniuk, mert egyébként képtelenek megfékezni a kártékony emberi tevékenységeket. Egyik közhatalom sem lehet hosszútávon eredményes, ha a jogrendszere megengedi a természet rombolását. Morális kötelessége a kormányoknak, hogy a társadalom egészségét fenntartsa, és biztosítsa a fenntartható kereteket az egészséghez, a testi-lelki jóléthez.

Kizárólag csak a természeti törvények azok, amelyek minden egyes ember tudatában egységesen elfogadható közös nevező lehet, mert ezek közvetlenül a saját testi egészségüket teremtik meg. Ugyanolyan atomokból, molekulákból készül az emberi test is mint minden más élőlény. Az emberi test ezért csak a természetbe integrálva működik. Ezek eléggé kézzelfogható tények, szemben bárminemű filozófiai ideológiával, erkölcsi nézettel, amelyekkel egyet lehet érteni, vagy elutasítani azokat egyéni ízlés, vagy kulturális nézet szerint. Bármilyen hite is van az embereknek, a testük azonos elvek szerint működik.

Az emberi testműködést, és a természet működését szabályozó törvények tehát valamennyi ember közös nevezője.

Hazug – és az ember ellensége – az az ideológia vagy eszme, amely ezt megtagadja.

Évtizedek óta folyik az az érdekérvényesítő tevékenység, hogy ez a dekrétum megtörténjen az ENSZ-ben, de mindezidáig ezt az ellenérdekek nem engedték.

Ennek okai egyrészről: ezek a beadványok formai és tartalmi okok miatt nem voltak alkalmasak arra, hogy jogrendszerbe illeszthetők legyenek. Másrészről: a jobbító szándékú erők nem képeztek elég tekintélyt, tömeget ahhoz, hogy érvényt szerezzenek akaratuknak a fennálló érdekekkel szemben. Harmadrészről: a természetvédő csoportok egymással is vitatkoznak ahelyett, hogy összefognának. Továbbá, a társadalom kollektív tudatossága sem volt eléggé felvilágosult még ehhez, még nem ismerték fel az egyezmény jelentőségét kellő számban.

Míg ezek az okok fennállnak, addig eleve lehetetlen küldetésbe fullad minden kezdeményezés.

Ám manapság már más a helyzet. Az emberek egyre nagyobb számban ébrednek rá arra, hogy az ami most van, az fenntarthatatlan, és megérett a változásra. Szívesen tennének is a dolgok jobbra fordításáért, de érthető módon többnyire nem tartják egyéni tetteiket elég hatékonynak. Úgy érzik, túlságosan kicsiny tényezők ahhoz, hogy cselekedeteiknek érezhető társadalomformáló jelentősége legyen.

Korunk informatikai fejlettsége és a globális információ áramlás azonban új esélyt kínál.

Feladatunk, hogy létrehozzunk egy olyan szervezetet, amely képes a még elkülönülten működő egyéni és kisebb-nagyobb szétforgácsolódó erőfeszítéseket egységes érdekérvényesítő erővé egyesíteni, és egy olyan kritikus tömeggé fejleszteni, amely képes keresztülvinni ezt a mindennél előrébb való feladatot.

Tekintve, hogy egyik környezet, egy nagyobb része, egyik ország természetvédelme, fenntarthatósága sem kivitelezhető, ha a szomszédság továbbra is rendetlenül viselkedik. Ezért bolygószintű megoldásban kell gondolkodni, még ha helyi környezetvédelem is a célunk.

Úgy véljük, megérett a világ helyzete arra, hogy egy olyan életképes szervezetet hozzunk létre, amely tényleg képes ezt az egységes nemzetközi természetvédelmi és egészségvédelmi egyezményt az ENSZ elé vinni, és azt elfogadtatni.

Annak a módja ez, hogy tényleg tegyünk valamit a jövő generáció jólétéért, és jobb világot hagyjunk magunk mögött, mint amibe beleszülettünk.

Rengeteg emberben indult meg a vágy, hogy tegyen egy jobb világért. De mit tehetne? Sokakban az fogalmazódik meg, hogy “én kis ember vagyok, mit tehetnék én a változásért”?

Az embernek hatalmában áll tenni a világért képességei szerint. Szeretnének cselekedni, de ha egyedül érzik magukat, nem merik szándékaikat kifejezni és a tettek mezejére lépni.

Önmagában senki és semmi nem képes életben maradni, csakis másokkal való összefogás és együttműködés által

Az egészséges, egészségre törekvő ember hajlandó felismerni, hogy nem csak önmagáért létezik, és igyekszik egészségessé tenni társait és környezetét is. Így az egyén hozzájárulhat a világhoz.

Ez a független alapítású non-profit szervezet nem a fennálló rendszer újabb kritizálása miatt jön létre, hanem az állapotok javítása érdekében hatékonyan egyesíti és egységes érdek érvényesítő̋ erővé rendezi a tenni akaró egyének és szervezetek törekvéseit és erőforrásait.

Önmagában a kritika nem okoz változást. Csak akkor tudunk változást elérni, ha a közösségi tudat változik meg. Nem csak mondjuk, hogy másoknak mit kellene tenniük, hogy a dolgok megváltozzanak, hanem mi magunk csináljuk is.

Ezt főként anyagi erőforrások gyűjtésével és humán erőforrások egyesítésével valósítjuk meg. Professzionális adminisztráció által, hatékony érdekérvényesítő̋ erővel elérjük, hogy mind a nemzetközi, mind a kormányok jogrendszere a természet működésének törvényszerűségeire épüljön. Mert amíg az ember saját maga által hozott szabályai és törvényei nem felelnek meg a természet törvényeinek, addig életmódjával folyton szembekerül a természettel, és így lehetetlen a békés, fejlődő̋ civilizáció létrejötte.

Örömmel tájékoztatjuk, hogy László Ervin professzor (korunk egyik legnagyobb elismerésre érdemes világhírű tudósa – http://ervinlaszlo.com), valamint Répászky László (szabad gondolkodó és független kutató) kezdeményezésére, 2018. május 25-én a Magyar Tudományos Akadémián megalakul a “Planetáris Szövetség az Életért” nemzetközi szövetség.

A kezdeményezéshez sok más nagy tekintélyű tudós, akadémikus, professzor már csatlakozott.

Velük együtt egy egységben lépünk fel a jövő megalapozása érdekében elismert üzletemberekkel, társadalmi szervezetek képviselőivel csakúgy, mint a jövőt építő fantasztikus tudatossággal bíró “világmegváltó” fiatalokkal.

Korunkban már nem lehet erőszakkal változást elérni. Olyan hatalmas a pusztító fegyverarzenál, hogy az végső kataklizmába torkolna. Egyedül csak a szelíd, ám hatékony gondolatformálásban lehet bízni, mely a cselekedeteket irányítja.

Fordulóponthoz érkeztünk. Vagy elpusztul világunk, vagy képesek vagyunk felemelkedni. Soha korábban nem volt még ilyen helyzetben az emberiség mint most.

Azonban mi határozzuk meg az irányt. Ez lesz az emberiség történetének egyik legjelentősebb fordulata, hasonlóan az ipari forradalomhoz, ha összefogunk.

Most először lehetnek tudatosan cselekvő részesei az egyének egy ilyen horderejű változásnak.

Az eseményt a nemzetközi sajtó is figyelemmel kíséri.

Az emberi faj életmódjával megszegi a természet törvényeit és az Élő Bolygó ellenségévé vált. A legtöbb ember a mindennapok túléléséért küzd, csak önmagáért és családjáért él. Nem igazán törődnek egyéb mással. A modern társadalom a természeti környezetet csak fogyasztási cikknek tekinti, felelőtlenül kizsákmányolja azt, elpusztítva ezzel a biológiai életfeltételeket, az ökoszisztémát – így végül magát az emberi fajt is.

Ha együtt tudnunk működni másokkal, akkor boldogok vagyunk, ha nem, az életünk hiábavaló lesz. A természettel fennálló ősi testvériségünket jól mutatja annak testet-lelket átható energiája. Csak a természeti környezethez illeszkedve lehetünk életképesek és hatékonyak. Életmódunkkal kedvezően is formálhatjuk a környezetünket, hiszen ami tényleg jó a testi egészségnek, az megfelelő lesz az éltető környezetnek is.

A világot globális egységként kell látni. Fennmaradásunk kulcsa, hogy összehangoljuk életmódunkat a természet rendjével. Csak a közös rendszerező elv teremti meg az erőforrások, a tudás és a technológia egyesítésének lehetőségét, hogy a technikai, civilizációs fejlődés a természettel együttműködésben mehessen végbe. Egy tudásalapú Hidat építünk a jelenlegi és az ideális életmódunk közti szakadék fölé.